A klinikai vizsgálat során arra keresték a választ, hogy a fent említett kiegészítő kezeléssel a szőrszálak növekedése és sűrűsége javulást mutat-e.
A résztvevők között összesen 120 egészséges, 18 és 65 év közötti olasz nő volt, akik a Ludwig-skála szerint I. stádiumú hajhullásban szenvedtek. A kutatók megbizonyosodtak arról, hogy a nőknek nincs olyan állapota vagy patológiája, amely okozhatja a hajhullást, és kizárták azokat a nőket, akik nemrégiben hajnövesztő terméket használtak. A terhes vagy szoptató nők szintén kizárásra kerültek.
Nyolcvan nőt (40 premenopauzális és 40 posztmenopauzális) választottak ki véletlenszerűen a táplálék-kiegészítővel történő kezelésbe, és 40 nő (20 premenopauzális és 20 posztmenopauzális) volt a kontrollcsoport. A kiegészítő beavatkozás során naponta 460 mg halolajat (az eikozapentaénsav [EPA] és a dokozahexaénsav [DHA] pontos mennyiségét nem határozták meg), 460 mg feketeribizlimag-olajat, 5 mg E-vitamint, 30 mg C-vitamint és 1 mg likopint alkalmaztak.
A vizsgálat 6 hónapig tartott, és a résztvevőket arra utasították, hogy a vizsgálat időtartama alatt ne változtassanak hajformázási szokásaikon vagy étrendjükön. Más terméket vagy kiegészítőket sem szedhettek, és semleges sampont kaptak használatra. Hajfestékek és tartós hajfestékek a vizsgálat időtartama alatt nem voltak megengedettek.
Az elsődleges eredmény a hajsűrűség változása volt, amint azt a tanulmány előtt és a vizsgálat végén készült fényképek illusztrálták. A szőrsűrűséget egy független szakértő értékelte, aki 7 fokozatú skálát használt.
A másodlagos eredmények közé tartozott a telogén (nyugalmi) haj százalékos arányának és az anagén (növekvő) haj átmérőjének változása. Másodlagos mérőszámként a résztvevők általi önértékelést, valamint a haj sűrűségét és vastagságát meghatározó trichométeres indexpontszámokat is alkalmaztak.
A fényképes áttekintés azt mutatta, hogy a vizsgálat végén a kiegészítőket alkalmazó csoport 62%-ánál nőtt a haj sűrűsége, szemben a kontrollcsoport 28,2%-ával. Az önértékelés során a kiegészítőket használó csoportban a nők 88,6%-a észlelt megnövekedett hajsűrűséget, szemben a kontrollcsoport 51,3%-ával. A telogén haj szignifikánsan csökkent a kiegészítőket alkalmazó csoportban a kontrollhoz képest, az anagén haj pedig szignifikánsan nőtt. A trichométer index a szőrsűrűség és -vastagság szignifikáns növekedését jelezte a kiegészítőket használó csoportban a kontrollhoz képest. A kiegészítőket alkalmazó résztvevők kevesebb hajhullásról és a haj sűrűségének javulásáról számoltak be 3 és 6 hónap után.
Bár a statisztikák eltérőek, a hajhullás (FPHL) gyakorinak számít a nők körében, mivel az 50 év feletti nők 40-50%-át érinti. Bár egyes FPHL-ben szenvedő nőknél nagyobb a kockázata a metabolikus szindróma és az endokrin rendellenességek kialakulásának, mint PCOS (policisztás ovárium-szindróma), ez az állapot nem életveszélyes. Ezeknek a nőknek a legnagyobb problémája az életminőség, az önbecsülés és a mentális/érzelmi egészség. Ez az állapot lassan javul, és általában rosszul reagál a hagyományos orvosi kezelésre.
Az egyetlen FPHL-re engedélyezett gyógyszer a minoxidil (Rogaine), mivel kimutatták, hogy a telogén szőrszálakat anagénné alakítja, ezáltal növeli a szőrszálak számát. Az adagolás: napi kétszer 1 ml csak a fejbőr érintett területére, és legalább 4 órán át rajta kell hagyni. Kettő-négy hónap szükséges ahhoz, hogy egyértelmű hatást lehessen látni. Ezenkívül a kezelés első néhány hónapjában még fokozódhat is a hajhullás. Mindezen tényezők miatt az alkalmazás problémát jelenthet egyes betegek számára. A fő mellékhatás a kontakt dermatitisz; mivel azonban a minoxidil a bőrön keresztül felszívódik, más mellékhatások is előfordulhatnak, mint például az ínygyulladás vagy az angina, esetleg más szívproblémák súlyosbodása. Természetesen a minoxidillal az egyik legnagyobb probléma, hogy nem kezeli az FPHL kiváltó okát. A fő hatásmechanizmus nem világos; a vizsgálatok azonban azt sugallják, hogy a minoxidil főként a haj ciklusára van hatással.
A közelmúltbeli tanulmány egyik legérdekesebb klinikai vonatkozása az, hogy rámutat az FPHL lehetséges kiváltó okára vagy hozzájáruló tényezőjére: a gyulladásra. A férfiak körében végzett korábbi kutatások a gyulladást a hajhullással járó kórokozó tényezőnek tulajdonították. Más kutatások kimutatták, hogy az oxidatív stressz hatással lehet a haj egészségére, ahogy öregszünk. Táplálkozási szempontból tudjuk, hogy a helytelen táplálkozás hajhullást okozhat. Számos táplálkozási rendellenességet azonosítottak, amelyek összefüggésbe hozhatók a hajhullással, beleértve az anorexiát és a vashiányt. A túl kevés fehérje és a túl sok A-vitamin szintén kiváltó tényező. A cink vagy az esszenciális zsírsavak hiánya szintén összefüggésbe hozható a hajhullással.
Számos tanulmány kimutatta, hogy az esszenciális zsírsavak, különösen az omega-3-ak (EPA és DHA), gyulladáscsökkentő hatással és antioxidáns potenciállal rendelkeznek. A mögöttes okok szempontjából logikus, hogy az esszenciális zsírsavak és az antioxidáns tápanyagok kombinációja pozitív hatással lehet a haj egészségére. Megkérdőjelezhető az antioxidánsok alacsony dózisa a tanulmányban használt kiegészítőben, ami arra utalhat, hogy az esszenciális zsírsavak biztosították a terápiás aktivitás nagy részét.
A vizsgálat arra is kiterjedt, hogy a a kontrollcsoportban miért volt ilyen magas a szőrsűrűség növekedésének szubjektív megítélése (51,3%). A kutatók magyarázata szerint ennek az lehet az oka, hogy lehetséges vagy vélt (placebo) adalék volt a semleges samponban, amelyet minden résztvevő használt, beleértve a kontrollcsoportot is. Azonban figyelembe véve az olyan nem szubjektív méréseket, mint az anagén hajátmérő és egy független szakértő által végzett fényképes összehasonlítás, egyértelmű, hogy a kísérletben résztvevő csoport eredményei messze meghaladták a kontrollcsoport eredményeit. Valójában egyik objektív mérés szerint sem javultak a kontrollcsoport eredményei.
Tekintettel az ebben a tanulmányban használt tápanyagok magas biztonsági protokolljára, klinikailag ésszerű ezt az információt felhasználni az FPHL-ben szenvedő nők kiegészítő protokolljának kialakításakor. Sokkal több kutatásra van szükség ahhoz, hogy ezeket a tápanyagokat végleges kezelésnek nyilváníthassuk; azonban, tekintettel a hagyományos kezelési lehetőségek jelenlegi hiányára és a rendelkezésre álló kezelések gyenge hatékonyságára, ezek a tápanyagok beépíthetők az adott állapot integrált adjuváns kezelési protokolljába.
További információra, tanácsra van szüksége?
A blogban lévő beteginformációk oktatási célúak és nem helyettesítik az orvosi vizsgálatokat csak kiegészítik azokat. Nem minősülnek orvosi tanácsadásnak, sem a betegségek diagnosztizálásának, kezelésének vagy megelőzésének és nem helyettesíti a háziorvosának vagy kezelőorvosának véleményét. Egészségügyi panaszok esetén haladéktalanul keresse fel kezelőorvosát. Az étrend-kiegészítők nem helyettesítik a változatos étkezést. Javasoljuk, hogy az orvosi kezelés alatt álló vagy bármilyen krónikus betegségben szenvedők konzultáljanak a kezelőorvosukkal, mielőtt bármilyen változtatást hajtanának végre az étrendjükben, illetve amikor bármilyen új táplálkozási programba kezdenek.